Szárliget község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatabányai kistérség
Lakosság: 2181 fő
Terület: 14.56 km²
Népsűrűség: 149,79 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

A Komárom-Esztergom megyei település a Vértes és a Gerecse hegységek határvonalán, két hegyvonulat között helyezkedik el. A Tatabányától pár kilométerre fekvő falut kettészeli a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. Vonattal és busszal Tatabánya, Bicske és Budapest is elérhető közelségben van.

Története

E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen. A kiegyezés után a bányászat és az ipar indult fejlődésnek. Az 1900-as évek elején a bányaüzemek vezetői, tulajdonosai (a MÁK RT) a közeli földterületeket felvásárolta, parcellázta és saját rokkant-nyugdíjasainak, tisztviselőinek értékesítette. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel (FAKSZ) is támogatta a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt. 1989. január 1-jétol Szárliget önálló község lett.

Szárliget, mint társközség, a közös tanács vezetése alatt „mostohagyermek” volt. A költségvetés nagy részét sok éven át a központi községre fordították, ennek hátrányai a mai napig érzékelhetőek a falu mindennapjaiban. Igen hosszú és kitartó küzdelem árán sikerült a helyi tanácstagoknak kiharcolni, hogy a község a lakosság aránya alapján kapjon a költségvetésből. A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, mely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj, és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért tsz a községben nem működött. Az itt élő emberek többsége Tatabánya, Bicske és Budapest városokban helyezkedett el. Emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát. A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A községben óvoda és általános iskola is működik. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness-turizmus fejlesztésére.

Szárliget lakói többször kezdeményezték a falu Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását. 1999-ben ez megvalósult.

Nevezetességei

Zuppa hegy
Az Országos Kéktúra útvonala
A Kinizsi Százas teljesítménytúra célja
A Gallamente Munkacsoport mozgalom központja

Következő községek

További községek